|
       |
|
Égerházi Imrefestőművész (1925 - 2001) Égerházi Imrét már az ezredfordulón az Alföld egyik vezető mestereként tartották számon. Művészete és művészeti szervezőtevékenysége Magyarországon és a határon túl is nagy elismerésben részesült. Hajdúhadházon született, a XVI. századi freskófestő, Egerházi Képíró János kései leszármazottaként. Képzőművészeti szabadiskolában tanult Debrecenben, mestere Menyhárt József festőművész volt. Égerházi Imre 1925-ben született Hajdúhadházon, a 17. században alkotó mezőbándi freskófestő, Egerházi Képíró János kései leszármazottjaként. Kisgyermekként költözött be szüleivel Debrecenbe az 1930-as évek elején. Képzőművészeti szabadiskolában tanult Debrecenben, mestere Menyhárt József festőművész volt. Szülővárosával mindig aktív kapcsolatokat ápolt, 1985-ben életművének jelentős részét adományozta a településnek, és ezt a gyűjteményt élete végéig gyarapította. Hajdúhadház alkotóházat adományozott Égerházi Imrének, mely nem csak műterme volt, hanem a régió művészeinek jeles találkozó helye is. Halála után az alkotóház emlékházként működik tovább, ahol több mint száz, életművének kiemelkedő alkotása tekinthető meg. Égerházi Imre a hajdúhadházi Földi János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában a világon egyedülálló pannó kiállítást hozott létre. Nemcsak ő maga festett egykori iskolájában két kiemelkedő jelentőségű pannót, hanem megkérte erre európai és amerikai művészbarátait is. Ő volt a megálmodója és létrehozója a Hajdúhadházi Galériának is. A városért művészként és művészeti szervezőként, valamint a fiatalok elkötelezett támogatójaként is sokat tett. Mindezt elismerve Hajdúhadház 1992-ben díszpolgári címet adományozott a festőművésznek. Égerházi Imre 1962-től több mint száz egyéni és négyszáz csoportos kiállításon vett részt, az Egyesült Államoktól egész Európán és Magyarországon át Japánig. 1964-ben alapító tagja volt a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek, ahol harminc éven keresztül dolgozott. A hetvenes évek elejétől húsz évig vett részt az Üzemi Tárlatok kiállítás sorozaton, melyet az utolsó tíz évben már ő vezetett. 1982-től újraszervezte, és haláláig vezette a Hortobágyi Alkotótábort. A határon túli magyar művészek legkiemelkedőbb magyarországi patrónusaként tartják számon a 60-as évek végétől 2001-ig. Mindkét művésztelepre, a rendszerváltás előtt sokszor nem kis rizikót vállalva az akkori hatalmi berendezkedéssel szemben, személyesen hívta meg a magyar művészeket a környező országokból. Nyugodt alkotói körülményekkel, kiállítási lehetőséggel, katalógussal, anyagi támogatással és kapcsolatépítéssel segítette őket. Egyedül álló, nyitott művészeti közösségeket épített magyar festőkből, grafikusokból és fotósokból, akikhez nagy létszámban csatlakoztak művészek a világ minden tájáról. Ezzel a Hajdúságot és a Hortobágyot bekapcsolta a nemzetközi művészeti vérkeringésbe. Égerházi Imre a művésztelepeken végzett munkája és festői minősége révén rendszeresen kapott meghívásokat külföldi alkotótáborokba. A kilencvenes években a franciaországi a St. Micheli Europenes de Liart eu Thierche tiszteletbeli elnökévé választották. Élete végéig töretlen lendülettel dolgozott, 1985-ig hivatalnoki állása mellett, hiszen csak nyugdíjas korára adatott meg neki, hogy kizárólag a festészetre és a művésztelepek szervezési munkáira összpontosíthasson. Családja anyagi biztonságát még az alkotói munkájánál is fontosabbnak tartotta. Égerházi Imre nem csak saját művészeti boldogulását menedzselte, hanem sokat tett művészközösségekért, kollégákért is. Ezért tisztelték és szerették az átlagosnál jobban. Jelentősebb egyéni kiállításai: Letölthető video és audio fájlok: Hitvallásom - Égerházi Imre ÉGERHÁZI IMRE 1956. október 30-ÁN ELMONDOTT BESZÉDE ÉGERHÁZI IMRE KIÁLLÍTÁS Nagy László János portréfilmjének szövege 1974 BEMUTATJUK ÉGERHÁZI IMRE FESTŐMŰVÉSZT Égerházi Imre festőművész kiállítása, 1978-as katalógus ÉGERHÁZI IMRE ELŐSZAVA az 1989-es grafikai albumhoz ÉGERHÁZI IMRE MŰVÉSZETE, Tóth Béla írása az 1989-es grafikai albumban ERDÉLY JEGYÉBEN IS (Égerházi Imre vonzalmai és művei) KRÉTÁTÓL A PALETTÁIG ÉGERHÁZI IMRE GRAFIKÁIRÓL - Imolay Lenkey István írása, 1992 An introduction to the drawings and paintings of Imre Égerházi, 1992 LINÓMETSZETEK, Égerházi Imre írása a grafikai könyvhöz , 1992 A FESTŐ ÉS VILÁGA TÁJ-KÉP Nagy Tünde interjúja Égerházi Imrével - 1998., Kiskegyed Égerházi Imre interjú, Komiszár János, "SZÓLA" PARAVÁN (1998) Szuromi Lajos interjúja Égerházi Imrével 1999 június 28-án Égerházi Imre interjú, Komiszár János, ÚJRA "SZÓLA" PARAVÁN - műterem mikrofonközelből (1999) ÉGERHÁZI IMRE VIRÁGCSENDÉLETEI ÉGERHÁZI IMRE PANNÓJÁNAK AVATÁSA ÉGERHÁZI IMRE Gyergyószárhegyről 2001 Részlet Komiszár János SZÍNES PALETTA, 2004-es könyvéből A MAGYAR TÁJAK KÉPÍRÓJA, Helyi Thémában megjelent cikk, 2005 A KIÁLLÍTÁS VISSZATÉRT, a Hegyvidékben megjelent cikk, 2006 RIPORT ÉGERHÁZI IMRÉVEL a Táncoltak a kazlak DVD-n 2006 ÉGERHÁZI IMRE életremekei 2007 CSOKONAI VÁROSÁBAN Vitéz Ferenc megnyitóbeszéde, DOTE 2007 Csoőszné Szatmári Szilvia szakdolgozata Égerházi Imréről 2007 (pdf) |
