Hatalmas érdeklődés
kísérte Égerházi Imre emlékkiállításának megnyitóját
Budapesten, a Bolgár
Kulturális Intézetben.
Égerházi Attila köszöntőjének teljes tartalma:
Mohai Gábor:
Égerházi Imre szerelmese volt a költészetnek, az irodalomnak is és ő maga is, őt magát is foglalkoztatta az írás. Hogyha fiatal korában úgy dönt, akkor talán íróként, költőként is ismerté válik, azonban ő a festészetet választotta, de mindenesetre haláláig művelte az írást is.
Az Igazgató Úr szavaiból már kiderült, hogy beleszeretett a bolgár költészetbe, népköltészetbe, a bolgár lírába és különösen szerette Atanasz Dalcsev költő verseit és ennek a költőnek a lírája több képen is nyomon követhető. Éppen ezért hallgassanak meg két verset Atanasz Dalcsev-től:
Tavaszi éjszaka - Kalász Márton fordítása
Mintha ott ütne földre a zápor,
csakis ott, ahol ömlik a fény.
Buborékot vet, sok tünemény
karikát patakon, pocsolyákon.
De az éj is a földre szakadt,
íme, árva a járda, az utca.
Minek töltsem az éjt komorulva
magas balkonom pajzsa alatt?
Zene húrjai zúgnak az éjben,
madaras koronán fuvalom
se motoz s nagy a tánc s vigalom,
íme fényteli út jön elébem.
Vityillók sorait s utamat
feledem, s hogy a kínomat oltsa,
hogy a gondolat is bennem feloldja:
hűvös égbeli víz mosogat.
Az erkély - Fodor András fordítása
Vasból, kőből való, ily régi fajtát,
ezret találhatsz, indulj bárhova,
közönséges erkély, csak befalazták
az ajtaját, nincsen kijárata.
Nem tudni már, ki, mikor építette,
ölös lett, ám nem mindenki előtt,
a madarak még odaszállnak egyre,
vázáiból isszák a hűs esőt,
és olykor-olykor nedves éjszakákon
a négyszögletű ereszek alatt
keserves, hosszú utak távolából
egy-két csavargót újra befogad.
Sok üres szem, a kinti gyalogos-had
naponta nézve meg se látja tán.
S a háziak bent nem is gyanakodnak,
hogy erkély van a lakások falán.
Természetesen a kiállításon jelen van a festőművész fia, Égerházi Attila, átadom neki a szót:
Égerházi Attila:
Én is szeretettel köszöntök mindenkit.
Nagyon megtisztelő, hogy eljöttek.
Egy másik fia is itt van Égerházi Imrének, a bátyám, Égerházi
Péter. Őt is megemlíthetjük.
Szeretnék most jó néhány köszönetet mondani, igyekszem ezt rövidre
fogni. Elsősorban meg kell köszönjem a Bolgár Kulturális Intézetnek,
az Igazgató Úrnak és az összes munkatársának azt, hogy lehetővé
tették a kiállítást és, hogy munkájukkal segítették a mi munkánkat,
hiszen ez egy közös produkció, hogy ez a kiállítás itt látható.
Szeretném megköszönni Bereczky Loránd Úrnak, hogy elvállalta
a kiállítás megnyitását, ezzel is rangot adva a rendezvényünknek.
Köszönöm szépen!
Mohai Gábornak, aki már régóta kedves, jó ismerősöm és adódott
ez a lehetőség, hogy két szerepben is itt részt vállalhatott:
egyrészt, mit műsorvezető, másrészt, mint előadóművész is.
És meg kell említsem, hogy 1975-ben a Bolgár Irodalmi Napokon,
ahol Madarász Gyulával közös kiállítása volt ezekből a képekből
édesapámnak, ott a Művész moziban is ő szavalt. Tehát van egyfajta
folytonosság..
Szeretnék a sumeni katalógusból még egy rövid idézetet felolvasni,
amelyet reményeim szerint Önök is megkaptak. Ebben Dr. Tóth
Ervin 1975-ben azt írja az Agrártudományi Egyetemen megrendezett
önálló kiállításáról, ahol nagyjából ezek a képek voltak kiállítva:
"Égerházi a festőiség tiszta eszközeivel él, érzékeny, lefojtott
színkompozíciók kerülnek ki ecsetje alól, de bizonyára még
változatosabbá, koloritban gazdagabbá válna piktúrája, ha meleg
barnákra alapozott festészete további színekkel bővülne, ami
képeinek szerkezeti építkezését halkítaná s így szerkezetileg is
megemelné. Mindez további előrelépést jelentene festészeti és grafikai
kultúrájában, melynek jelene is - Tamás Ervin szavait idézve -
"egy hosszú időn át érlelt, érett önismeretre valló, igényes művészetről"
tanúskodik".
Ez a prófécia bekövetkezett, ezeket a gazdagabb színeket, a
koloritban gazdagabbá vált piktúrát lehet itt a bejárat melletti
kis galériában megtekinteni. Ott egy olyan összeállítás látható,
amely 1971-től 2001-ig - a halála évéig - átfogja pályáját. Igyekeztünk
Égerházi Imre témáiból, színeiből, és képszerkesztéséből áttekintő
képet adni.
Van még egy tisztem: hogy bekonferáljam saját zenekaromat,
amely nemsokára itt, ebben a kis, mellettünk lévő teremben
fog egy rövid ízelítőt nyújtani abból a lemezanyagból, amelyet
2003-ban jelentettünk meg. Égerházi Imre képei ihlettek minket.
Egy teljes lemezanyagot készítettünk és - bár ez a turnénk
már lefutott - egy kicsit más zenét játszunk összességében, de
most úgy éreztük: legjobb alkalom, hogy ezt újra elővegyük és,
aki még esetleg ezt nem hallotta, az is megismerkedjen vele.
Még egyszer köszönöm szépen!
|