|
       |
|
|
Táncra perdül a festmény Megható érzés látni, ha egy fiú tiszteli, szereti az apját. Ilyen fiú Égerházi Attila, a Djabe együttes zenésze, aki úgy is őrzi édesapja, Égerházi Imre emlékét, hogy rendszeresen kiállítja festményeit. Az Alföld egyik meghatározó alkotója képzőművészeti szabadiskolában tanult festeni, mestere Menyhárt József volt. A hatvanas évek elején részt vett a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelep megalapításában, ahol harminc éven át dolgozott. Az ő nevéhez fűződik a Hortobágyi Alkotótábor újjászervezése, melyet 2001-ben bekövetkezett haláláig vezetett. A határon túli magyar művészek egyik leglelkesebb patrónusaként tartják számon, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai élményeit festményein is megörökítette. Nem dolgozott harsány színekkel, képei rendet, nyugalmat, harmóniát árasztanak. Még akkor is, ha keményen dolgozó, a természettel küszködő embereket ábrázol, hiszen látszik, hogy végtelen nagy szeretettel közelítette meg őket. Külföldi kapcsolatai nemcsak a szomszédos országokra terjedtek ki, a világ számos országában nyílt kiállítása. Franciaországban olyannyira megkedvelték, hogy Vervins városa felkérte: a spanyolokkal kötött béke négyszázadik évfordulója tiszteletére ott is fessen egy tíz négyzetméteres pannót. A művész egyszer azt mondta, ez volt élete legjobban sikerült alkotása. Ezek után nem véletlen, hogy a kilencvenes években a franciaországi St. Michelben működő művésztelep tiszteletbeli elnökévé választották. A lengyel-magyar barátságról is szeretett volna pannót készíteni, de egy ködös, őszi napon végzetes autóbusz-balesetet szenvedett. - Európában a legnagyobb pannókiállítást Hajdúhadházon találhatjuk - mondta Béres László, a város polgármestere. A festő és művésztársai több mint húsz 5-15 négyzetméteres alkotást adományoztak a városnak. Az ottani Égerházi Imre-emlékházban olajfestmények és grafikák láthatók. Ezt az épületet szülővárosától kapta a festő a nyolcvanas években, hogy nyugodt körülmények között alkothasson. Érdemes ide betérni, hiszen keresztmetszetet kaphat a látogató a festő életművéből. A másik fontos helyszín a debreceni Déri Múzeum, melynek nyolcvan festményt ajándékozott a művész. Időszaki kiállítások pedig továbbra is nyílnak, erről Égerházi Attila folyamatosan gondoskodik. Pethes József
|
A legtöbben csak festőként ismerik Égerházi Imrét, pedig verseket, novellákat és meséket is írt. Irodalmi vonzódásait tükrözik azok a festményei, amelyeken például Petőfi, Ady, Csokonai vagy Krúdy jelenik meg. Elmélyülten foglalkozott a magyar történelem kiemelkedő személyiségeivel is, vászonra álmodta Szent István királyt, Rákóczi Ferencet, Dózsa Györgyöt, Bocskai Istvánt és a hajdúk életét. Hiszen ő is a hajdúk leszármazottja, maga a művész Hajdúhadházon született 1925-ben. Egyik őse, Egerházi Képíró János freskófestő volt a XVI. században.
Ilyen családban látta meg a napvilágot Attila, aki zenészként nemrég egy egész lemezt szentelt édesapja művészetének. A Djabe Táncolnak a kazlak című CD-jén szinte táncra perdülnek a híres festmények.
- Édesapám nagyon szerette a zenénket, amely a dzsessz és a világzene különös ötvözete - emlékszik vissza a gitáros-zeneszerző. - Gyakran látogatta koncertjeinket, és sokszor festett úgy, hogy bennünket hallgatott. Talán hatottunk is a művészetére. Tragikus halála után ő ihletett meg bennünket, festészetének vizuális élményéből komponáltunk tizennégy dalt. Megelevenednek a hortobágyi, az erdélyi tájképei, virágcsendéletei és a halál közeli élményeiről festett művei. Sajnálom, hogy ezt az albumot már nem tarthatja a kezében, de úgy gondolom, zenénk eljut hozzá, és örömét leli benne.